A 4 százalékos szabály: mennyi kell a pénzügyi függetlenséghez

A 4 százalékos szabály a legismertebb válasz arra a kérdésre, mennyi pénz kell ahhoz, hogy a befektetéseiből éljen. Az első évben a megtakarítás 4 százalékát veszi ki. A következő években ugyanezt az összeget veszi ki, minden évben az inflációval megemelve, bármi történjen is a piacokon.

Ebből egyszerű számítás következik: az éves kiadások 25-szörösére van szüksége.

Honnan származik a szabály

A szabály az amerikai piac történetén alapul. William Bengen pénzügyi tanácsadó 1994-ben azt vizsgálta, milyen kivétel bírt volna ki 30 évet minden történelmi időszakban. 1998-ban a Trinity University három professzora (Cooley, Hubbard és Walz) kiszámolta a különböző kivételek sikerességét a részvények és kötvények különböző arányainál. Innen ered az elképzelés, hogy a 4 százalék „szinte mindig működik”.

Hogyan állja meg a helyét a szabály a 1928 óta tartó adatokon

Ugyanezt a számítást elvégeztük a 1928–2025 közötti évekre: amerikai részvények (S&P 500 osztalékkal), tízéves amerikai állampapírok és amerikai infláció. A portfólió minden januárban visszaáll a választott részvény–kötvény arányra, a kivétel az év elején történik. Az adatokban szereplő mind a 69 harmincéves időszakot megvizsgáltuk (1928 és 1996 közötti kezdéssel).

75 százalék részvénnyel a 4 százalékos kivétel az időszakok 94% részében tartott ki 30 évig. Fele részvénnyel ez az arány 93%, 100 százalék részvénnyel 93%.

Részvény / kötvény	3%	3,5%	4%	4,5%	5%
100% / 0%	100%	99%	93%	90%	78%
75% / 25%	100%	100%	94%	87%	77%
50% / 50%	100%	100%	93%	83%	67%
25% / 75%	100%	97%	74%	54%	42%
0% / 100%	84%	48%	39%	33%	25%

Három dolog tűnik fel:

• Részvények nélkül a szabály nem működik. A csak kötvényekből álló portfólió 4 százaléknál az esetek mindössze 39% részében tartott ki, negyed részvénnyel 74% részében. Az inflációt levonva a kötvények hosszú távon keveset hoztak.
• Fél százalékpont sokat számít. 75 százalék részvénnyel a 3,5 százalékos kivétel az időszakok 100% részében tartott ki, az 5 százalékos csak 77% részében.
• Számít, mikor kezdi. A legrosszabb kezdés éve: 1966. Ekkor 75 százalék részvénnyel legfeljebb 3,8%, fele részvénnyel 3,7% lett volna kivehető.

Korai visszavonulás: 30 év nem elég

A 4 százalékos szabály 30 évvel számol. Aki 40 vagy 45 évesen szeretné abbahagyni a munkát, annak tovább kell kitartania a pénznek. 75 százalék részvénnyel a 4 százalék 40 évig az időszakok 90% részében, 50 évig csak 80% részében tartott ki (ötvenéves időszakból kevesebb van az adatokban, az utolsó kezdőéve: 1976). A 3,5 százalékos kivétel 50 évig az esetek 98% részében bírta.

Ezért a pénzügyi függetlenség kalkulátorban rögzített százalék helyett a kívánt történelmi biztonságot is megadhatja, és a kalkulátor kiszámolja, mennyi kell a választott időtartamra.

Amit ne felejtsen el

• Költségek. A szabály a piaci hozammal számol, költségek nélkül. Évi 1 százalékos költséggel a 4 százalék 75 százalék részvény mellett a harmincéves időszakok csak 87% részében tartott ki (0,5 százalékkal 94% részében). Egy olcsó indexalap itt sokat ér.
• Deviza és infláció. Az adatok amerikaiak és dollárban vannak. Ha forintban költ, az eredményt az árfolyam és a hazai infláció is befolyásolja, amely eltér az amerikaitól.
• Adók. A szabály a portfólióból kivett összeggel számol. Hogy ebből mennyi jut a számlájára, az adóktól függ, ezért érdemes a nettó összeggel tervezni.
• Nyugdíj és egyéb jövedelem. Amikor nyugdíjat kap, kevesebbre van szüksége a portfólióból. A kalkulátor a nyugdíjat és a részmunkaidős munkát is figyelembe tudja venni.
• A múlt nem garancia. Az eredmények azt mutatják, mi történt volna a múltban egyetlen piacon. A jövő lehet rosszabb vagy jobb is.

A 4 százalékos szabály jó kiindulópont egy gyors becsléshez. Saját tervéhez számoljon a saját számaival: kiadások, megtakarítás, életkor és részvényarány.

Lásd még: Mennyi pénz kell a pénzügyi függetlenséghez? · 0,2 vagy 1,5 százalékos éves költség